Zöld Birodalmam

Az elmúlt napokban végre igazán tavaszias lett az idő, és ez a kertben is azonnal meglátszik. Ahogy egyre hosszabbak a nappalok, szinte hívogat a kert, hogy ideje újra munkához látni, Az elmúlt héten én sem tétlenkedtem. Belevetettem magam a munkákba: metszettem, gyomláltam ás elkezdtem előkészíteni a kertet az idei szezonra.

Bodzát metszettem, eltávolítottam a kiszáradt törzseket, kigyomláltam az epret, és kapott ágyásszegélyt is. Ezt az ágyásszegélyt én csináltam régi ágyrácsból. Méretre vágtam, lekezeltem időtálló festékkel, összecsavaroztam.

Itt még volt egy kis dolgom az ágyással, de már szépen alakult.
Egyébként ugyanígy oldottam meg az áfonyák ágyásszegélyét is, csak az már ősszel elkészült.
Kigyomláltam a virágágyást is, szépen kinőttek az ősszel elvetett hagymák, 3 db kockásliliom kivételével, de még van rá esély, hogy kibújjon.
Az összegyűjtött kávézacc egy részét fel is használtam. A virágágyást és az epreket szórtam körbe a kártevők ellen. Most, hogy hűvösebb helyen tárolom, nem is lett semmi baja, így nyugodtan fel tudtam használni.
Elvetettem a paradicsom magokat is. Kis cserepekbe ültettem, alá tálcát tettem, a tetejüket pedig folpackkal fedtem le. Remélem idén is sikerül. Végül egy korábbi bejegyzésben említett módszert, a tojáshéjban csíráztatást elvetettem. Gyűjtöttem szorgalmasan a nagyobb héjakat, de azt gondoltam, hogy ezt bizony gyorsan ki fogja nőni a paradicsom, esetleg nem tud benne rendesen fejlődni. Ennek ellenére még azért úgy döntöttem, hogy 3-4 darabot mégiscsak beültetek. De, amikor lyukat akartam „fúrni” az aljára a felesleges víz távozásához, egytől egyig elrepedtek. Így inkább belegereblyéztem a magaságyásba, és úgy döntöttem nem erőltetem.

-> Kísérlet – avokádó csíráztatás:
Megpróbáltam avokádót csíráztatni, de most nem jártam túl nagy sikerrel. Ezt még februárban csináltam, ezért azt gyanítom, hogy nem tudtam neki megfelelő körülményeket biztosítani. A hőmérséklet és a napfény mennyisége nem lehetett elegendő. Ettől függetlenül nem adom fel, biztosan teszek még vele egy próbát.

Ahogy ma is kertészkedtem, szomorúan vettem észre – bár sajnos nem lepődtem meg -, hogy a talaj már kezd kiszáradni, pedig sok csapadák hullott most télen. Persze, tudom, most már sokat süt a nap, szinte mindennap fújdogál a szél, és ezáltal gyorsabban szárad.
Az, hogy idén végre sokáig megmaradt a hó, jót tett a talajnak. Hasznos, mert megvédi a növényeket a fagytól, emellett lassan olvad és mélyebbre tud szivárogni a víz a talajba, így csökkenti az aszályveszélyt. Felénk viszonylag sok eső is esett februárban. Ennek kifejezetten örültünk, hiszen az elmúlt nyáron nagyon kevés csapadék volt.

A következő lépés a magaságyások elkészítése. A házépítésből megmaradt fa gerendákat fogjuk hozzá felhasználni. Úgy rémlik még nem említettem, de igyekszem alacsony költségvetésből gazdálkodni, egyelőre most nem tudok nagy összegeket a kertre áldozni, így a maradék, megfelelő minőségű alapanyagokat próbálom hasznosítani.  

Az elmúlt héten akadt bőven tennivalóm, és még csak most kezdődik igazán. Izgalommal tölt el, hogy végre a saját kertemet alakítom, a saját elképzeléseim alapján.
Természetesen jövök majd a magaságyás részleteivel, addig is jó olvasást és jó kertészkedést Neked is!

Ahogy korábban ígértem, ebben a bejegyzésben a magaságyásról és a süllyesztett ágyásról szeretnék egy kicsit beszélni.

Kezdjük a magaságyással, mert abban már van egy kevés saját tapasztalatom.

Miért is jó választás?
Az első dolog, ami laikusként eszembe jut, az az ergonómia. Nem kell mélyre hajolni, a megtermelt zöldség kényelmesen elérhető, és egyszerűbb a föld megművelése is. Mivel – nevében is benne van – magasan van, gyorsabban melegszik fel a talaj, ennek köszönhetően hamarabb lehet ültetni.

Most nézzük meg, hogy milyen rétegekből épül fel!
A legalsó réteget a vastag faágak teszik ki, majd erre mehetnek a vékonyabbak. 
A következő réteget képezik a „zöld hulladék „/ szerves anyagok. Mint például a levágott szárak, szalma, széna. Ez a két réteg lassan bomló anyagokból áll.
A harmadik, egyben középső réteg, már részben elbomlott anyagokból épül fel. Ide jöhet a gyeptégla. Ez annyit jelent, hogy ásóval tégla méretű darabokat veszünk ki a gyepből és gyeppel felfelé helyezzük rá az előző rétegre. Kiegészíthető lekaszált fűvel, lehullott levelekkel.
Nálam levágott fű került a harmadik rétegbe.
A negyedik réteget a komposzt, vagy ha van akkor az istállótrágya teszi ki. Nos, én ebben az esetben szerencsés vagyok, mert istállótrágyával tudtam gazdagítani a magaságyásomat.
Az ötödik és egyben utolsó réteg pedig a termőföld. Itt fontos, hogy milyen a vízmegtartó képessége, a kémhatása a talajnak. A növények inkább az enyhén savanyú és a semleges közeget kedvelik, illetve a jó vízmegtartó képességű, ugyanakkor a felesleges vízmennyiséget könnyebben átengedő talajt.

Amikor a magaságyást terveztem, többféle felosztást is láttam, hogy milyen rétegek kerüljenek bele. Igyekszem hiteles, szakmai oldalakat olvasgatni. Én az előbb leírt rétegrendek alapján valósítottam meg. Fontos még, hogy mindegyik kb. 20 cm magas legyen.
Tavasszal a talaj előkészítésekor nem kell átforgatni az egészet. Ha vastag mulcs van a tetején érdemes kicsit félrehúzni, hogy könnyebben melegedjen a talaj és ásóvillával kicsit fellazítani a felső réteget. Ennyi éppen elég is, hiszen csak a felszínt szeretnénk lazítani és levegőt bejuttatni. A mulcsot később vissza lehet majd tenni.
Nos, én ősszel egy réteg összegereblyézett levelet raktam az ágyás tetejére. Volt rajta mulcs, azt leszedtem és úgy került rá a levél. Hogy ezt jól csináltam- e, nem tudom…

Térjünk vissza egy kicsit a komposztra. Mit is jelent a komposzt, miből áll?
A komposzt elbomlásra képes szerves anyagokból jön létre. Növények szárai, nyesedékek, konyhában keletkező zöld hulladék, a fatüzelésből származó hamu stb. Nagyon fontos, hogy ne tegyünk a komposztba háztartási hulladékot, építési törmeléket, beteg növényeket, mert azok visszakerülnek a földbe és megfertőzhetik az egészséges növényeket. Továbbá diófa levelet sem szabad, mert található benne juglon, ami gátolja a növények fejlődését.
Korábban erről nem hallottam, a férjem mondta, hogy ne tegyek a diófa alá semmit, mert nem élnek meg alatta a növények, ő úgy tudja. Hallgattam rá, és utánanéztem, hogy mi miatt. Ekkor olvastam a juglonról, és csak nagyon kevés növény, például: borostyán, árnyékliliom, puszpáng, hortenzia, jezsámen stb. képes megélni alatta. Néhány konyha kerti növény is, például a bab, a répa, a cékla megmarad, de a termés kevesebb lehet. Inkább a talajtakaró, árnyékkedvelő növények képesek életben maradni.
A diófa mellett a vadgesztenyefa levele is gátolja a növények fejlődését – erről csak nemrég olvastam- így az sem kerülhet a komposztba.

Akkor most nézzük meg a magaságyás fordítottját, a süllyesztett ágyást.
A süllyesztett ágyás eredetileg egy ősi módszer. A forró, száraz vidékeken terjedt el, ahol ritkán volt csapadék. Nem egy látványos kerti megoldás, de annál hasznosabb lehet.
Úgy kell elképzelni, hogy a talajszint alatt nagyjából 20-40 cm-vel helyezkedik el. Gyakorlatilag mintha egy sekély medencét ásnánk a földbe.

Miért hasznos?
A talaj alsóbb rétegei mindig hűvösebbek, páradúsabbak, ezért lassabban száradnak ki. Ennek köszönhetően kevesebbet kell locsolni, a növények gyökerei védettebbek lesznek a hőségtől.
A nyári forróságban nagyon hasznos tud lenni.
Ideális lehet paradicsom, paprika, saláta, uborka ültetésére és minden olyan növényére, ami szereti a nedvességet.

Amire mindenképpen figyelni kell, az a pangóvíz. Ha nagyon sok csapadék esik, vagy esetleg tavasszal és ősszel magas a talajvíz, az nem kedvez a növényeknek, gyökérrothadáshoz vezethet.

A magaságyásnál először az ergonómia jutott eszembe. Nos…itt ez kevésbé érvényesül. 😀 A süllyesztett ágyás esetében bizony mélyebbre kell hajolni.

Nagyon vonz a gondolat, hogy én is kialakítsak egyet. Egy kisebb területen mindenképp ki fogom próbálni. Ma pont azon agyaltam, hogy hova kerülhetne. Azt olvastam, hogy érdemesebb védettebb helyen, lehetőleg déli fekvésben kialakítani. Az én kertemben déli fekvés persze akad, de védett kevésbé. Ennek ellenére teszek egy próbát. Hogy pontosan mit ültetek bele, azt még nem döntöttem el, de a részletekről mindenképp be fogok számolni.

A fent említett ágyások két eltérő szemléletet képviselnek. Az egyik a kényelmet, a másik a természetességet. Nem tudom, hogy hosszútávon melyik lesz nálam a befutó. Lehet, hogy mindkettőnek meglesz a maga szerepe.

Jöjjön hát a próbaidőszak!

Az év végén még azért nem telt tétlenül, most visszatekintek a szeptember – októberi munkákra és a tavasz közeledtével tervezem a kertet.

2025. szeptember – október

Újra próbát tettem az áfonyával. Ezúttal három bokrot ültettem szabadföldbe. Persze így nehezebb lesz a savanyútalaj biztosítása, de remélem ezúttal megmaradnak.
Korábban arról is írtam, hogy elültettem a cserépben nevelt epreket is. Most futóeperrel bővítettem az állományt, amit cserépbe ültettem és körbekaróztam, egyébként szabadföldbe is lehet ültetni. Már most hozott 1-1 szem epret, folyamatosan, pedig nem folyton érőnek hirdették. Remélem tavasszal új lendületet kap, és idővel bőven terem majd.

Októberben virághagymákat is ültettem. Tulipánt, bunkóshagymát, kockásliliomot, szellőrózsát. Továbbá citromfüvet, íriszt és mályvacserje-hajtásokat is dugványoztam. Alig várom a tavaszt. Szinte látom magam előtt, ahogy virágba borul minden, érzem az illatukat is.

A paradicsom még októberben is adott egy kevés termést, majd tőből visszavágtam a szárakat, a gyökereket viszont a talajban hagytam. Korábban olvastam arról, hogy ez javíthatja a talaj szerkezetét, a gyökérben felhalmozódott tápanyagok visszajuthatnak a földbe. Fontos azonban, ha súlyos fertőzés érte a paradicsomot, akkor el kell távolítani!

Ősszel nálam leginkább csak a paradicsomok elrendezése maradt feladatként. Az összegereblyézett levelek egy részét beleöntöttem a magaságyásba, illetve az áfonyák körül mulcsként használtam fel. Az őszi munkákról most nem is nagyon beszélnék, hiszen  remélhetőleg hamarosan itt a tavasz.

Tavaszi munkák és a terveim

Fontos tavaszi munkák közé tartozik a metszés. Mindig tiszta metszőollóval dolgozzunk, várjuk meg amíg elmúlnak a fagyok, és ne féljünk visszavágni az egészséges, zöld részeket. Fontos, hogy ne egyszerre vágjunk nagyot, hanem apránként haladjunk.

Ide tartozik még a gyepszellőztetés is. De ez a két „feladat” még nem aktuális nálam.

Ami viszont már foglalkoztat engem is, az a virágok és fák ültetése, a magok elvetése, és a kert kialakítása.

Szeretnék még magaságyásokat építeni, illetve ki szeretném próbálni a süllyesztett ágyást is – erről egy következő bejegyzésben fogok írni.

A tervek között szerepel  néhány alapzöldségek, ilyen a sárgarépa, hagyma, paradicsom, paprika, petrezselyem. Ki szeretném próbálni a krumpli zsákban való termesztését is. Ha megcsinálom mindenképp beszámolok róla.

 Gyümölcsök közül pedig málna, ribizli, továbbá gyümölcsfák közül cseresznye, alma, barack kerültek fel először a listára.

Február végéhez közeledünk, lassan itt az ideje a paradicsommagok vetésének. Én mindenképpen vetek, és majd jövök a részletekkel. Ha te is most alakítod a kerted, vagy akár az erkélyen nevelsz növényeket, szívesen olvasok beszámolókat, tanácsokat, ötleteket is! 😉

Ma két egyszerű konyhai, de a kertben igazi kincsnek számító dologról fogok írni. Ilyen a kávézacc és a tojáshéj. Ezek hasznos tápanyagok lehetnek a kertben. Utána olvastam a felhasználásnak és néhány saját tapasztalatot is megosztok.
Beszéljünk előszőr a kávézaccról. Sok értékes tápanyag van benne, amellyel segíthetjük a növényeink fejlődését.  A kávézaccban megtalálható a foszfor, ami serkenti a virágképződést és a termésérést, a kálium, ami a sejtszerkezetért és a stabilitásért felelős, a nitrogén, amely gondoskodik a levelek megfelelő növekedéséről.  Ezenfelül kalcium, magnézium és a kén is jelen van. . A kávézacc enyhén savas kémhatású, ami egyes növények számára kedvező lehet.
Felhasználható egyfajta védelemként is az ágyások körbeszórásával, így távol tartja a kártevőket. Mulcs összetevőjeként szintén elriasztja a rágcsálókat, elnyomja a gyomokat.

Pozitív hatása van még a komposztban is, segíti a rothadást és a giliszták is kedvelik.
Többféle felhasználási módja van, nagyon sok cikk található az interneten, én most a hobbikert.hu és a kreativfarmer.hu oldalakon olvastam róla.

Én tavaly már hasznosítottam egyébként. Az epret szórtam körbe a hangyák ellen, úgy tűnt bevált. Idén is már szorgalmasan gyűjtögetem a zaccot. Tavaly rengeteget összegyűjtöttem, de sajnos bepenészesedett. Kidobtam, újrakezdtem, először kiszárítottam, utána beletettem a kis „gyűjtőedényembe”, ami adott esetben egy tejfölös pohár volt, de ugyanúgy jártam. Kis idő múlva rájöttem, hogy lehet a páratartalom lesz a gond, mivel a konyhában hagytam. Nos, ez kiderül hamarosan, mert idén a spejzban tartom… Ha van valami hasznos tanácsod ezzel kapcsolatban kedves Olvasó, ne tartsd magadban! 😉
 

Másik nagyon hasznos „konyhai maradék/ hulladék” még a tojáshéj. Rémlett, hogy korábban már olvastam róla, azonban már csak homályosan emlékeztem rá, így most összeszedtem a legfontosabbakat.
A tojáshéjakat leöblítjük, összegyűjtjük egy nagyobb edényben, majd hagyjuk, hogy kiszáradjon. Ezután összetörjük apróra. Konyhai darálóval ledaráljuk vagy mozsárban megtörjük és az így keletkezett port belegereblyézzük a talajba. A tojáshéjnak több hónap kell a bomláshoz, ezért célszerű ősszel megcsinálni, majd tavasszal még további adagokat belegereblyézni.
Ültetéskor a gödör aljába más szerves anyagokkal együtt is rendkívül hasznos, hiszen elősegíti a növények fejlődését.

Amiről korábban még nem olvastam, az az, hogy a tojáshéj maga csíráztató edényként is használható.  A mélyebb héjakat kiválogatva sterilizáljuk őket. Ezt megtehetjük úgy, hogy vízben felforraljuk vagy 200 fokos sütőben 30 percig sütjük, de bármilye étel sütése után is betehetjük a még forró sütőbe. Az aljára fúrjunk egy kis lyukat, hogy a felesleges víz távozni tudjon. Tegyünk bele földet, ültessük el a magot. Amikor a palántázásra kerül sor a tojáshéjjal együtt ültessük ki a földbe.
Ezt biztosan ki fogom próbálni! A tapasztalatokról később írni fogok.

A tojáshéjakat szintén használhatjuk a kártevők elleni védekezésre. Összetördeljük és a növények köré szórjuk.
Egy biztos, nálam a tojáshéj többet nem fog a kukába kerülni.

Nagyon jó ezekről olvasni, mert tetszik, hogy ami a konyhában maradék, az a kertben érték. Hosszútávon sokat számítanak, mert hasznos a növényeknek és a környezetnek is.
Idéntől (ahogy már fentebb írtam) tudatosabban gyűjtöm a kávézaccot és tojáshéjat is. Kíváncsi leszek a hatásukra, és a tapasztalatokat természetesen meg fogom írni.

Ha vannak bevált praktikáid, szívesen olvasom a kommentek között.

Az előző posztban olvashattátok, hogy honnan indultam. Folytattam a tisztogatást, szép lassan kitavaszodott, megkezdődött a fűnyírás is.

2025. május – augusztus
Úgy döntöttünk, hogy megpróbálkozunk az áfonya termesztéssel. Tudom, hogy igényes, sokat olvastam róla, alaposan utánanéztem. Nem szereti a tűző napot, inkább a félárnyékos helyeket kedveli, a savanyú talajban él meg, vízigénye nem magas, de nem szabad, hogy kiszáradjon és lágyított vagy esővízzel kell öntözni. Csakhogy a legfontosabbakat kiemeljem.
Ennek ellenére úgy döntöttünk megpróbáljuk. A savanyú talaj pótlásának könnyedsége miatt nagy ládába ültettük. Szépen alakult, gyönyörű volt, de sajnos beteg lett és nem tudtuk megmenteni. Két kis bokrot vettünk egyébként. Nem baj, később újra megpróbáljuk…

Időközben csináltunk egy magaságyást raklapokból. Hát tényleg magas lett, mivel nem szabvány raklapok voltak itthon. 😀 Alulra a levágott faágakból tettünk egy réteget, majd jött egy réteg trágya, ami már inkább földes trágya volt, és a termőföld. Ide ültettem ki a paradicsompalántákat.

Szépen virágzásnak indultak a paradicsomok, majd később bő termése is volt. Egyik öntözés alkalmával észrevettem, hogy sajnos tetvesek lettek… Egy, az interneten talált hasznos praktikát alkalmazva sikeresen visszaszorítottam őket.
Én az 1 dl tej és 5 dl víz keverékét alkalmaztam. Tudom ajánlani, tényleg bevált, de fontos, hogy az elején kell csinálni, amikor még csak néhány tetű van jelen, ha nagyon elszaporodnak, már nem fog hatni.

Júliusban vásároltam kövirózsákat és egy nem túl forró estén el is ültettem őket.

Említettem az előző posztban, hogy már korábban termesztettem paradicsomot erkélyen. Emellett volt 4 kis bokor eprem is. Sajnos mostanra csak kettő maradt meg. Hozott néhány szem termést, de nem sokat. Most azonban, hogy van hová kiültetnem, hagytam, hogy hajtásokat hozzon, így augusztus végén elültettem őket.

Ez a kert még messze van attól, amit elképzeltem, de elindult.

(A fenti kép augusztusban készült.)

Itt a saját kertem történetét osztom meg veletek.
Városból költöztünk vidékre, és egy élhető, fenntartható kertet szeretnék kialakítani. Nem vagyok szakember, én is tanulok, kísérletezek, tervezek, megvalósítom és meglátjuk mi működik és mi nem. Vidéken nőttem fel, így van némi tapasztalatom, de sokat olvasok és próbálkozom. Itt egy valós folyamatot fogsz látni.

Időnként olvashatsz környezettudatosságról, csináld magad megoldásokról, újrahasznosításról is.   Tarts velem, akár csak kíváncsi vagy, hogyan alakul a kert vagy azért mert te is épp hasonlóba vágsz bele.
Jó olvasást! 😊