Zöld Birodalmam

Régóta tudom, hogy a kertészkedés jótékony hatással van ránk, de igazán csak mostanában vettem észre magamon, hogy amikor a kertben dolgozom eltűnik a stressz, nem aggasztanak az éppen aktuális problémák. Nyugodt vagyok és csak a kertre koncentrálok. Élvezem a madárcsicsergést, a friss levegőt, a napsugarak melegét a bőrömön. Ugyanezt a kisgyermekemen is megfigyeltem. Bármilyen nyűgös, amint kimegyünk minden baja megszűnik.
Gondoljunk csak bele, hogy tényleg milyen jól tud esni a napfény, a friss levegő és a mozgás. Ha kertészkedünk még jobban kapcsolatba kerülünk a természettel, megnyugszunk és kikapcsolunk.

A kertészkedés során kicsit kiszakadunk a rohanó, szürke hétköznapokból, a digitális világból. „Visszatérünk” oda, hogy kézzel dolgozunk, megtapintjuk a földet, a növényeket, közvetlen kapcsolatba kerülünk velük. Szemmel, azonnal látható a munkánk eredménye. A növények gondozása pedig türelemre tanít. A magok elvetésétől a termésig sok időt kell várnunk és közben nagyon sokat is kell tenni érte.

Ahogy már említettem, a gyermekem is megszabadul minden „gondjától” a szabadban. Ő is felszabadul, felfedez, de közben szinte észrevétlenül tanul a természetről és a gondoskodásról is.

Természetesen a kert nem old meg minden problémát, de egy kis idő eltöltése a szabadban nagyon sokat segíthet abban, hogy feltöltődjünk.
Nekem és a családomnak legalábbis mindenképpen segít kikapcsolódni, lelassulni.

Kicsit el vagyok keseredve, tudom nem mindig sikerül minden, meg úgy ahogy elterveztük, de… Az először ültetett hagyma és répa sajnos nem jött elő. Így azt felkapáltam és cukkinit ültettem bele.
Készítettem egy háromszög alakú ágyást, oda is cukkini került. Elég munkás volt kialakítani. Felástam azt a kis részt, nagyon kemény volt a föld, egyrészt nem volt csapadék, másrészt évekig lovak taposták ezt a földet. Tudom, hogy ősszel kell ásni, tavasszal átdolgozni, de nem terveztem a földbe ültetni, szóval most megoldottam így. Tettem bele trágyát, hogy azzal javítsam kicsit a talajt.

Ami tényleg szép, az a futóeper.

Kibújtak a cserépbe ültetett metélőpetrezselymek is. Szóval azért van öröm is, nem kudarc az egész idei kertészkedésem.

Szerencsére tegnap volt eső, de összességében ez is kevés volt sajnos. Szalmával takartam valamennyi ágyást, hogy azzal is védjem a talajt.
Mulcsozásról jut eszembe, a napokban olvastam, hogy a pisztácia héj is kiválóan alkalmas mulcsként, csak át kell mosni a rajta levő só miatt.
A következő napokban kipalántázom a paradicsomokat és a paprikát, bár azt még be is kell szereznem. Meg persze, ha az idő jobbra fordul, mert most kicsit lehűlt a levegő. Plusz még az ágyást is meg kell csinálni. Szóval, mint mindig egy kertben, van munka bőven. Illetve jönnek a „kötelező” végeláthatatlan körök: gyomlálás, fűnyírás.

Jövök a további a részletekkel majd, és nagyon várom az esőt!!

Az elmúlt időszak egyik nagy projektje végre megvalósult. Elkészültek az első magaságyások. Bár egyelőre csak kettő, és nem is lettek olyan magasak, mint terveztem, mégis nagy öröm látni, ahogy kezd alakulni a kert.
Az ágyásokhoz gerendákat vágtunk el, lekentem lazúrral, összeállítottuk, majd a magasságot figyelembe véve a réteg rendek a következők lettek: Az aljára kartonpapír került, rá vastagabb majd vékonyabb ágak, trágyás föld, föld.

Nézzük is meg miket ültettem eddig.
A meglévő, raklapokból csinált magaságyásba sárgarépa és dughagyma került. Igyekeztem figyelembe venni a javasolt növénytársításokat, amikről az előző bejegyzésemben írtam.
Az egyik újonnan, gerendákból elkészített ágyás két végében a rövid oldal mentén 1-1 sor fejes saláta került, középre, hosszában pedig szintén sárgarépa és dughagyma. Hagymát ültettem még az eper köré is.
A másik ágyásba egyelőre csak petrezselyem került, oda majd a későbbiekben paradicsomot fogok ültetni.
Cserépbe pedig metélőpetrezselyem került.
Májusban folytatom a sort a paradicsom illetve paprika palántázással, cukkini és zöldbab elvetésével.

Természetesen majdnem mindennap tevékenykedek kicsit a kertben, amennyire időm és a 2,5 éves kisgyermekem engedi. Elmaradhatatlan a rendszeres fűnyírás, a gyomlálás.
Meg persze folyamatosan tervezgetek.

Van még a kertnek két kisebb része ami még tisztításra vár. Az egyiknek a napokban neki fogok állni. Ma annyit megtettem, hogy amit már ősszel kitépkedtem, az egy kupacban ott maradt. Ez azért történt mert egyre hidegebbre fordult az idő, kedvem sem volt folytatni a munkát, továbbá úgy gondoltam, hogy remek téli búvóhely lehet élőlények számára.

Sajnos nagyon kevés a csapadék. Amióta megkezdtem az idei kertészkedést itt csak egyszer esett, akkor sem túl nagy mennyiség. Így hát rendszeresen öntözök, amit lehet pedig mulccsal takarok, hogy tovább megtartsa a nedvességet, és nem utolsó sorban a gyomosodás ellen is jó.

A munka nem áll meg, bőven van még dolgom a kialakítással. Remélem, hogy több csapadék érkezik a hetekben.
A folytatásról természetesen beszámolok majd.

Ígéretemhez híven a mai bejegyzésben a növénypárosításokról írok.

Ahhoz, hogy sikeresen termesszünk elengedhetetlen a megfelelő talaj, vízmennyiség és napfény. De ezeken kívül fontos szempont, hogy mely növények kerülnek egymás mellé.
Mielőtt ültetünk alaposan át kell gondolni a növények igényeiket, a gyökérzetet. Egyes fajok gátolhatják egymás fejlődését, versenyezhetnek a tápanyagfelvételért, míg másfajok segítik egymás tápanyagfelszívását, árnyékot adnak a másiknak, javítják a talajt vagy távol tartják a kártevőket.

Nézzünk néhány példát!
A paradicsom és a bazsalikom jó párosítás lehet, míg előbbi árnyékot tart a nagy melegben, utóbbi távol tartja a kártevőket.
A paradicsom mellé jó választás lehet még a saláta, vagy a paprika, mivel hasonló igényeik vannak. Esetleg uborka, petrezselyem, spárga.

A petrezselyem mellé a fent említett paradicsomon kívül, ültethető még spárga és kukorica, hagyma, bab, paprika.

A kukorica mellett jól érzi magát a bab, tök, borsó, petrezselyem, burgonya.

A hagyma ültethető paprikával, paradicsommal, sárgarépával, salátával, szamócával és a káposztafélékkel is jól kijön.

A retek mellé kerülhet az ágyásba bab, sárgarépa, saláta, uborka, borsó.

A cékla és a saláta, bab, hagyma, fokhagyma, káposztafélék jól megférnek egymás mellett.

A borsó szereti a zöldleveles növények társaságát, de gyakorlatilag szinte minden növény számára ideális elővetemény lehet.

A tök mellé jó választás a kukorica, saláta, torma, spenót, borsó.

A sárgarépa babbal, hagymával, salátával, borsóval, paprikával, retekkel, paradicsommal vethető egy ágyásba.

A kamilla baktérium- és gombaölő hatása miatt kiváló társ, akár gyümölcsfák alá is ültethető.

Ezeken kívül nyilván még számtalan növény létezik, néhány „alapvetőbb” fajt próbáltam felsorakoztatni. Azt gondolom, hogy aki saját magának termel, ott valamennyi növény megtalálható a kertben a fentiek közül.

Gyakori hiba lehet a túl sűrű vagy az azonos tápigényű növények egymás mellé ültetése.
Amire figyelni kell még a veteményezésnél, az a vetésforgó. Ami annyit jelent, hogy a minden évben máshova kell vetni az adott növényt. Például nekem tavaly még csak egy magaságyásom volt, abban paradicsomot termesztettem. Idén két- két sor sárgarépa és hagyma került bele. Ez azért fontos, mert így megakadályozzuk a kártevők és betegségek elszaporodását és a talaj kimerülését. Egy növénycsaládot 3-4 évnél előbb ne ültessünk ugyanoda vissza.
Érdemes lehet naplót vezetni erről, hogy biztosan elkerüljük az ismétléseket.

Te is odafigyelsz a növénytársításokra? Írd meg kommentben! 😊

Az elmúlt időszakban sajnos nem sok időm maradt a kertre, de most bepótolom!
Amit már említettem korábban – és folyamatban vannak – a magaságyás készítés, halad, de lassan, nem volt sok időnk most rá. De a napokban mindenképpen be kell fejezni, mert veteményezni kell. Egyébként a meglévő ágyásba ültettem sárgarépát és hagymát is. Vetés előtt átgereblyéztem a földet és szórtam bele tojáshéjat is. (erről egy korábbi bejegyzésben olvashattok)
Az elvetett paradicsommagok szépen kinőttek, egy -kettő sajnos felnyúlt, meglátjuk lesz e belőle valami. 😊
Ami újdonság, komposztáló kialakítása van folyamatban. Ez kétszeresen is jó, ugyanis a kiásott földet, bele tudjuk tenni a magaságyásba, a „gödörbe” pedig belemehet a zöldhulladék.
Ültettem még bársonyvirágot, illetve orgonahajtást is dugtam le. Úgy tűnik, hogy megeredt, remélem valóban megmaradt.
Szóval tényleg csak ilyen kevés munkára jutott most idő a kertben. Illetve még egy valamire, a fűnyírásra.

Néztem az alakuló kertet egyik este, tervezgettem és emlékeztem, hogy honnan is indultunk. Összefoglalom az elmúlt egy év (egészen pontosan egy év és 3 hét) munkáját.
Kezdtem a terület megtisztításával. Sok kiszáradt bokor, hajtás került kivágásra, fák metszése. Szépen tisztult, és reményt adott, hogy egyszer lehet belőle valami.
Kialakításra került raklapokból egy magaságyás. Abba paradicsom palántákat ültettem, amit szintén én neveltem magról.
Később elkerítettem egy kis részt virágágyásnak. Ebbe került kövirózsa, levendula, liliom. Ősszel tulipánhagymák, bunkóshagyma, kockásliliom és szellőrózsa. Ezek közül a kockásliliomok sajnos nem jöttek elő, illetve 2 tulipán nem bújt ki. A liliom szépen hajt már. Ez az ágyás még félkész, egy részét füvesen hagytam, mert van benne pipacs, de ősszel sajnos már nem láttam a nyomát, szeretném, ha megmaradna, így már várom, hogy kihajtson és virágozzon.

Az ágyáson kívül ültettem még íriszt és bazsarózsákat és citromfüvet is. Ezeket a gumókat és a citromfüvet édesanyámtól kaptam.
Dugtam le mályvarózsa hajtásokat is, sajnos úgy tűnik azok nem eredtek meg.
Elültettem a korábban cserépben nevelt epreket.
A korábbi konténeres áfonyabokrok megbetegedtek, de újrapróbálkoztunk, és 3 áfonya bokor került ezúttal szabadfölbe. Nagyon szépen rügyeznek, bizakodó vagyok.
Az idei vetéseket pedig a bejegyzés elején olvashatjátok, de pár szóban összefoglalom. Sárgarépa, dughagyma, bársonyvirág magok kerültek a földbe. Készülnek a magaságyások és a komposztáló.

Ami nem vált be:
Megpróbáltam avokádót csíráztatni, kevés sikerrel. Arra a következtetésre jutottam, hogy kevés volt a fény és nem volt megfelelő a hőmérséklet.
Tojáshéjban palántát nevelni, gondoltam rá, hogy nem megfelelő méretű egy fejlődő palántához, de ennek ellenére mikor próbálkoztam vele, össze is roppantak a héjak.

A következő bejegyzésben kicsit a növénypárosításokról szeretnék írni. Majd a további haladásomról és terveimről. 😊

Az előző bejegyzésben már írtam arról, hogy egy már nem használt ágyrácsból készítettem ágyásszegélyt, és arról is, hogy a megmaradt fagerendákból ágyásokat tervezek építeni.
Kicsit távolodjunk el a kerttől, és megmutatnám, hogy a háztartásban több mindent is el lehet készíteni saját kezűleg. Egyszerűen, költséghatékonyan, és környezettudatosabban.
Évekkel ezelőtt kipróbáltam a házi mosószert. Többféle recept is olvasható az interneten, nekem végül az vált be, ahol 4 liter vízhez 75 g reszelt mosószappant adunk, majd 75 g szódabikarbónát és 100 g mosószódát. Ezt összefőzzük és kész is. Ezt a korforras.hu oldalon találtam annakidején, kipróbáltam, bevált, azóta is magam készítem.

Ha már a mosásnál tartunk, az öblítővel kapcsolatban is változott a véleményem. Egy idő után azt vettem észre, hogy az edzős ruhák mosás után sem frissek, sőt, mintha egyre kellemetlenebb szaguk lenne. Nem értettem miért. Aztán egy cikkben olvastam arról, hogy az öblítő egyfajta bevonatot képez a ruhákon, ami megakadályozza a megfelelő szellőzést, így a nedvesség is bennük maradhat. Ekkor állt össze a kép. Elhagytam az öblítőt, és a probléma megszűnt.

Olvastam amikor valaki azt írta, hogy akkor mitől lesznek illatosak a ruhák. Én azt gondolom, legalábbis nekem fontosabb, hogy tiszták legyenek, még ha nincs is külön illatuk, minthogy kellemetlen szaguk maradjon.

Az öblítők ráadásul nemcsak a ruhákra lehetnek hatással, hanem allergiás reakciókat is kiválthatnak, hozzájárulhatnak bőrproblémák kialakulásához, és a környezetbe kerülve a vízi élővilágra is károsak lehetnek. Nem beszélve arról, hogy a csomagolásuk is hulladékot jelent.
Az általam készített öblítő receptje: 1/1 arányban víz és 20%-os ecet keveréke, és bele 10-20 csepp illóolaj. Bevallom, mostanában már ezt sem készítettem el, remekül megvagyunk nélküle is.
Egy másik próbálkozásom a házi ablaktisztító volt. Egy egyszerű recept alapján – ecet, víz és egy kevés mosogatószer keverékével – készítettem el. Egy alkalommal úgy jártam, hogy elfogyott az ablaktisztító a takarítás felénél, mentem, hogy hozom a másik flakont, de a tisztítószerekhez érve rádöbbentem, hogy rosszul emlékeztem és nincs több itthon. No sebaj, jön a házi recept. És bevált. Nem lett teljesen csíkmentes, de az ablak tiszta lett, és ez a lényeg. 😊

Egyelőre ennyit próbáltam ki, de nyitott vagyok az egyszerű, otthon elkészíthető megoldásokra. Nem csak költséghatékonyabbak, de kevesebb hulladékkal is járnak.
Nem élünk teljesen hulladékmentesen, de igyekszünk tudatosabban működni: szelektíven gyűjtjük a szemetet, és ahol lehet, csökkentjük a felesleges fogyasztást. Apró lépések ezek, de hosszú távon sokat számítanak.
Te próbáltál már ki házilag készített tisztítószert vagy más hasonló megoldást? Szívesen olvasok tapasztalatokat, ötleteket is 😊