Ma két egyszerű konyhai, de a kertben igazi kincsnek számító dologról fogok írni. Ilyen a kávézacc és a tojáshéj. Ezek hasznos tápanyagok lehetnek a kertben. Utána olvastam a felhasználásnak és néhány saját tapasztalatot is megosztok.
Beszéljünk előszőr a kávézaccról. Sok értékes tápanyag van benne, amellyel segíthetjük a növényeink fejlődését. A kávézaccban megtalálható a foszfor, ami serkenti a virágképződést és a termésérést, a kálium, ami a sejtszerkezetért és a stabilitásért felelős, a nitrogén, amely gondoskodik a levelek megfelelő növekedéséről. Ezenfelül kalcium, magnézium és a kén is jelen van. . A kávézacc enyhén savas kémhatású, ami egyes növények számára kedvező lehet.
Felhasználható egyfajta védelemként is az ágyások körbeszórásával, így távol tartja a kártevőket. Mulcs összetevőjeként szintén elriasztja a rágcsálókat, elnyomja a gyomokat.
Pozitív hatása van még a komposztban is, segíti a rothadást és a giliszták is kedvelik.
Többféle felhasználási módja van, nagyon sok cikk található az interneten, én most a hobbikert.hu és a kreativfarmer.hu oldalakon olvastam róla.
Én tavaly már hasznosítottam egyébként. Az epret szórtam körbe a hangyák ellen, úgy tűnt bevált. Idén is már szorgalmasan gyűjtögetem a zaccot. Tavaly rengeteget összegyűjtöttem, de sajnos bepenészesedett. Kidobtam, újrakezdtem, először kiszárítottam, utána beletettem a kis „gyűjtőedényembe”, ami adott esetben egy tejfölös pohár volt, de ugyanúgy jártam. Kis idő múlva rájöttem, hogy lehet a páratartalom lesz a gond, mivel a konyhában hagytam. Nos, ez kiderül hamarosan, mert idén a spejzban tartom… Ha van valami hasznos tanácsod ezzel kapcsolatban kedves Olvasó, ne tartsd magadban! 😉
Másik nagyon hasznos „konyhai maradék/ hulladék” még a tojáshéj. Rémlett, hogy korábban már olvastam róla, azonban már csak homályosan emlékeztem rá, így most összeszedtem a legfontosabbakat.
A tojáshéjakat leöblítjük, összegyűjtjük egy nagyobb edényben, majd hagyjuk, hogy kiszáradjon. Ezután összetörjük apróra. Konyhai darálóval ledaráljuk vagy mozsárban megtörjük és az így keletkezett port belegereblyézzük a talajba. A tojáshéjnak több hónap kell a bomláshoz, ezért célszerű ősszel megcsinálni, majd tavasszal még további adagokat belegereblyézni.
Ültetéskor a gödör aljába más szerves anyagokkal együtt is rendkívül hasznos, hiszen elősegíti a növények fejlődését.
Amiről korábban még nem olvastam, az az, hogy a tojáshéj maga csíráztató edényként is használható. A mélyebb héjakat kiválogatva sterilizáljuk őket. Ezt megtehetjük úgy, hogy vízben felforraljuk vagy 200 fokos sütőben 30 percig sütjük, de bármilye étel sütése után is betehetjük a még forró sütőbe. Az aljára fúrjunk egy kis lyukat, hogy a felesleges víz távozni tudjon. Tegyünk bele földet, ültessük el a magot. Amikor a palántázásra kerül sor a tojáshéjjal együtt ültessük ki a földbe.
Ezt biztosan ki fogom próbálni! A tapasztalatokról később írni fogok.
A tojáshéjakat szintén használhatjuk a kártevők elleni védekezésre. Összetördeljük és a növények köré szórjuk.
Egy biztos, nálam a tojáshéj többet nem fog a kukába kerülni.
Nagyon jó ezekről olvasni, mert tetszik, hogy ami a konyhában maradék, az a kertben érték. Hosszútávon sokat számítanak, mert hasznos a növényeknek és a környezetnek is.
Idéntől (ahogy már fentebb írtam) tudatosabban gyűjtöm a kávézaccot és tojáshéjat is. Kíváncsi leszek a hatásukra, és a tapasztalatokat természetesen meg fogom írni.
Ha vannak bevált praktikáid, szívesen olvasom a kommentek között.
Leave a Reply